1. A Magyar Mythológia Alapzata

Isten nélkül nincs mitológia, ezért a mitologikus történetekben a felsőbb szellemi világ mindig jelen van. Isten és az emberek közti kapcsolatok, az ember teremtése és az emberek történetei alkotják a mitológia alapvázát. A Mythosz történetet jelent, olyan történetet, ami istenekről, emberekről, ősökről és hősökről szól.

A magyar mitológia sok vonatkozásban eltér minden más mitológiától, vagy legalábbis a legtöbbtől. Különlegessége, hogy rendkívül ősi. Megmosolyogni való, amikor különben kitűnő szerzők ősökről beszélnek, ősi mitológiáról, de sosem képesek 3 – 4 ezer évnél régebbre visszatekinteni. Mezopotámia és Egyiptom esetében néhány ezer évvel még régebbre hatolhatunk, de ez a két mitológia már a magyar mitikus hagyományok része. Továbbá a kínai, indiai és más mitológiák kezdeti időpontjáról is lehetne vitatkozni, csak kevés a konkrét bizonyíték, amivel alátámaszthatnánk bármilyen állítást, ami ötezer évnél régebbre mutatna.

Ezzel szemben döntő bizonyítékok tömege áll rendelkezésünkre, amelyek a magyar nyelv létezését legalább 40.000 évesre teszik. A feltárt bizonyítékok alapján az is biztosra vehető, a magyaroknak gazdag mitológiája volt már a kezdetek óta. De a kezdeteket, több régészeti lelet alapján, inkább 100.000 évre kell tenni, vagy még ennél a kornál is régebbre. Az idő megdöbbentően hatalmas kiterjedése egyrészt mellbevágó, másrészt óriási felelősséget is ruház ránk a kezdetek helyes értékelését illetően.

Indoeurópai és más nyelveket beszélő és kutató emberek sokáig akadályozni fogják az igazság győzedelmeskedését. Képtelenek felfogni saját életük és tudásuk alapján, hogy létezett egykor egy szupercivilizáció, amelyben az emberek magyar nyelven beszéltek. Azt is képtelenek lesznek sokáig felfogni, hogy a saját beszélt nyelvük is a magyar nyelvből ered. Így a génkészletük, nyelvük, tudásuk, hagyományaik, minden, amit ismernek, magyar eredetű.

A magyarokkal mégis összemérhető régiséggel rendelkező népek lehetnek a khoiszanok (hottentották és busmanok), Ausztrália, Új-Guinea és bizonyos óceániai szigetek őslakói, egyes kaukázusi népek, Szibéria egyes népei esetleg, az ajnuk és feltételezhető rokonaik, Afrika egyes népi rezervátumaiban élők, ahol sok nép nyert menedéket, továbbá sok szigetnyelv magas hegységekben, vagy valódi szigeteken. A kérdés nincs kidolgozva.

Isten létezésének tudása meghatározó a magyarok gondolkodását illetően. Beszélhetünk egyisten hitről, monoteizmusról és többisten hitről, politeizmusról is, mert mind a kettő egyszerre volt jelen őseink gondolataiban. Egyszerre, egymásra épülve, szervesen összefonódva. A magyar istenek nem az Isten különböző megnyilvánulásai, hanem inkább gyermekei. Továbbá a magyar istenek jelentős része tündér, átmenet az emberek és istenek között. Ráadásul a magyar mitológiában minden ember Isten gyermeke, ami miatt mindenki Istentől születik és Istenhez megy vissza földi élete lejárta után. Ilyen értelemben minden ember Isten egy részét hordozza magában.

A magyar mitológia alapjait legszélesebb tartományokban a magyar nyelv alkotja és tartalmazza. A magyar nyelv önmagában is isteni nyelv. Szókészletének nagyságrendje egy milliósnál is nagyobb, szavainak döntő többsége mitologikus jellegű, Istenhez közvetlenül hozzákapcsolható. Rendkívül sajnálatos, hogy a magyar nyelvet teljesen meghamisítják. Mivel sok nyelvcsoport nyelvei, mint az indoeurópai, afroázsiai, ural-altáji és mások is a magyar nyelvből keletkeztek, ezért a nyelvészek képtelenül sokat tévednek vizsgálataik során, mert nem a magyar nyelvből, mint tiszta forrásból indulnak ki, másrészt nem értik meg saját nyelvüket sem. Az indoeurópai, afroázsiai, stb. nyelvcsoportok nyelveit a magyar nyelv elé, legjobb esetben a magyar nyelvvel egy szintre helyezik, ami súlyos szakmai tévedés, emiatt aztán nem is képesek helyes eredményeket felmutatni a nyelvi evolúcióban. Még a nyelvi evolúció tényét sem ismerik.

Mitológiánk lényeges sajátossága a Világegyetem szerkezetének viszonylagos ismerete. Nagyon ősi, esetleg tízezer évesnél régebbi elképzelésünk, hogy a csillagok idegen világok. El sem lehet képzelni, hogy a mágusok valóban képesek voltak kilépni testükből és a Világegyetemben közvetlen tapasztalatokat tudtak szerezni. Ilyesmit nem lehet hinni, de valamilyen más úton mégis tudták, a csillagok idegen világok, távoli napok. Erről tudósítanak a magyar mesék. A magyar csillagismei hagyományok rendkívül gazdag világot mutatnak, eltagadásuk az egész emberiség súlyos megsértése.

A világűr és a csillagvilág alapos ismerete szintén sajátossága a magyar tudásnak, illetve mitológiának. A magyar csillagvilág gyakorlatilag tiltás alatt áll jelenleg is. A magyarok sem juthatnak hozzá saját csillagismei tudásukhoz, nem hogy a nem magyar kutatók, akik talán új alapokra helyezhetnék az emberiség történetét, ha megismerhetnék a tiltott tudást. Minden népben vannak nagyszerű kutatók, akik függetlenek a politikától és az elnyomástól, akik mindig a tiszta igazságot keresik és a tiszta igazságot akarják megírni.

A Naprendszer ismeretét egy szumer pecsétnyomó is igazolja. A Nap körül tíz bolygót ábrázol. Nem tudni, honnan vették az adatokat, de annyi biztos, hogy az égbolt és jelenségei olyan mélyen beleivódtak nyelvünkbe, hogy onnan kitörölhetetlenek.

A csillagos égbolttal kapcsolatban alakult ki a lélekvándorlás tana. Csillagból születünk, és csillaggá leszünk, amely alaptanra a Kelet ráépítette a lélekvándorlás tanát.

Az emberiség eredetét két nagy elképzelésünk magyarázza. Az egyik szerint a csillagokból születünk. Erre az elképzelésre óriási szókincs rétegződik, ami nagyon fontos kérdések feltevésére késztethetné a kutatókat. Miért jött létre ilyen hatalmas szókincs a csillagokból való eredet közlésére? Mikor volt élő ez a titokzatos vallás? Mi az oka annak, hogy annyira vonzódunk a csillagokhoz?

A másik elképzelés alapján földi élőlényektől eredünk. Totemállatokról van szó, amelyek családok, nemzetségek jelképei. A két elképzelés az Égtől és a Földtől való származást is jelentheti, ami pár ezer éve egységesült. Az ég fiai és a Földanya leányai házasságot kötöttek, tőlük származik az emberiség.

Isten teremtette a Világegyetemet. Ebből következik, hogy Isten a Világegyetemtől függetlenül létezik. Másképpen hogyan teremthette volna a Világegyetemet? Ezért Isten benne van az atomokban, de nem azonos az anyaggal, hanem annál sokkal több.

Isten fontos jellemzője a fény. Sok sugárzás létezik, maga az anyag is valójában rezgés, de a fény mégis kiemelkedően fontos számunkra. A legkisebb fény is szétzúzza a legnagyobb sötétséget.

Legősibb a csillagvallás, utána következett a napvallás, majd belőle fejlődött ki a kereszténység.

Őseink a természettel harmonikus egységben kívántak élni. Mindennapjaikat a természet tisztelete szőtte át. Ezen az alapvető szándékon alapult a hegyek, folyók, források, fák és egyéb természeti objektumok istenítése.

A hegyek csúcsai különösen fontos szerepet töltöttek be. Úgy képzelték, hogy a Nap, amint járja égi útját, gyakran megpihen, leül a hegyek csúcsaira. Több szó is ezt igazolja, bár a szavak jó részét idegen szónak mondják, pedig magyar szavakról van szó. Kétségtelen tény, a magyaroknak gazdag mitológiája volt, amelynek sok fontos mozzanata, szétesett darabja ma is él a magyar nép tudatában. De az is igaz, hogy ez a mitológia nagyon elhalványodott a régi eredetihez képest, aminek nem csupán az idő múlásával együtt járó természetesnek tűnő felejtés az oka, hanem a brutális hatású vallásváltások, legutoljára a kereszténység felvétele, valamint a modern idők ateista szemléletének előre törése. Mind a kereszténység, mind az ateizmus sok magyar hagyományt eltüntetett, megsemmisített, ami miatt nehezebbé vált az ősi magyar mitológia rekonstruálása.

A vallásváltásoknál és vallásháborúknál is nagyobb károkat okozott a hazánkat megszállt hatalmak politikai hadjárata, amelyek az anyagi károk mellett óriási veszteségeket okoztak emberéletben és a magyar szellemi életben.

A jelenlegi hivatalos magyar tudomány eredményei katasztrofálisan gyengék a mitológia területén. Ádáz küzdelem zajlik a szerzők között, nincs szabad véleménynyilvánítási jog. Ismert egy finnugorosnak nevezhető hivatalos vonal, amely minden eszmét, bizonyítékot, hipotézist igyekszik elpusztítani, kiirtani, amely nem a saját vonalához tartozik. Alapkövetelménye a finnugorokkal való rokonság elfogadtatása, ami részben igaz, mert minden néppel rokonok vagyunk, és a magyar mitológiai hagyományok belegyömöszölése a sámánizmus hitvilágába. Annak ellenére, hogy a magyaroknak nincs sámánhite, nem is volt. A sámánizmus a magyar mitológia lepusztulásából keletkezett hitrendszer, gyakran nem értik képviselői a legfontosabb alaptételeket sem.

A magyar mitológiát úgy állítják be gyakran, mintha nem is létezne, vagy csak töredékei maradtak volna fenn. Egyszerűen képtelenségeket állítanak, elhallgatva a külföldi tudósok elől a végtelenül gazdag magyar mitológiát. A külföldi kutatókat becsapják, akik nem éreznek késztetést a saját kutatásokra a magyar mitológiát illetően. Újabban azonban néhány kutató, saját indíttatásból, vizsgálni kezdte a magyar hitvilágot és mitológiát, és kitűnő eredményeket értek el. Orosz, amerikai, német és olasz kutatókról lehet hallani, akik magyar hagyományokat kutatnak és óriási eredményeket érnek el.

Diószegi Vilmos szerkesztette ’Az ősi magyar hitvilág’ című könyvet, amelyben szigorúan csak finnugoros elhivatottságú szerzők kaphattak helyet. Cornides Dániel, Horváth János, Kállay Ferenc, Ipolyi Arnold, Csengery Antal, Kálmány Lajos és Kandra Kabos munkáiból válogat Diószegi Vilmos. Ezek a munkák sok hasznos információt tartalmaznak, de szándékuk megtévesztő, koncepciójuk alapjaiban hamis, finnugor mitológiákból kívánják levezetni a magyar mitológiát.

Badiny Jós Ferenc olyan kutató, aki a szumer istenvilágot jól ismeri, és azt magyarnak tartja. Eszmefuttatásai nagy értéket képviselnek, aki olvassa sorait, sokat tanulhat Mezopotámia ókori viszonyairól. Amit könyveiben közöl, rendkívül érdekes, nagy értéket képviselnek megállapításai. Azt is megállapíthatjuk, hogy a szumer nyelvről másként ír, mint más szumerológusok.

Baráth Tibor nagy munkáiban csak futólag foglalkozik a nagy magyar mitológiákkal, mivel magyar történelmet ír, de rendkívül értékesek vallási meglátásai is. Baráth Tibortól csak tanulni lehet, magasan felette áll a mai gyenge magyar ókort vizsgáló történettudománynak. Csak könyvei szövegébe beleépítve érinti a magyar mitológiai elképzeléseket, de amit közöl, az a legfontosabb alapokat erősíti meg. Új horizontot nyit a gondolkodó ember számára, kinyitja az értelmét a szegény magyar érdeklődőknek, olyan távlatokba repíti tudatunkat, ami egyszerre szédítő és magasztos.

Pap Gábor kutatónk a magyar mitológiát abba a szférába helyezte, ahonnan ered, vagyis a legmagasabb szférába. Minden mitológia fölé. Csupán néhány könyvét ismerem, sajnos, de a munkáiban a magyar mitológia univerzális szintre emelkedik, olyan magas színvonalra, ahová közönséges akadémikusok már képtelenek követni. Szelestey László kutatásai hasonlóan magas színvonalúak, mint Pap Gáboré. Szelestey László elsősorban a néprajzot kutatja, eredeti feltárásokat végez, amiből kozmikus mitológiai következtetéseket tár elénk.

Teljes, alaposan megírt magyar mitológia nem létezik. Bár Kandra Kabos munkája, a ’Magyar mitológia’, igen értékes alkotás, de sok hibával rendelkezik. Ipolyi Arnold ’Magyar mitológia’ című könyve hatalmas alkotás, talán Kandra Kabos is sokat merített Ipolyi Arnoldtól. De Ipolyi Arnold gigantikus munkája is tele van súlyos hibákkal, prekoncepcióval, hamis világnézettel és történeti tévedésekkel. Mégis a hercegprímás írta meg eddig a legteljesebb magyar mitológiát, számtalan értékkel. Lenyűgöző tárgyi tudással rendelkezik, a magyar mitológia legteljesebb összefoglalását tárja elénk. Érthetetlen eredményeinek mellőzése, kiszorítása a tudományos életből. A pogányság iránti ellenszenve és finnugoros alapállása okozza hibáinak jelentős részét.

Horvát István nagy magyar történetíró mitológiai meglátásai is mellőzöttek. Mivel Horvát István is elsősorban történelmet írt, a szövegéből kell kihámozni mitológiai meglátásait. Horvát István, Baráth Tibor mellett, a legnagyobb magyar történész.

Komjáthy István ’Mondák könyve’ című alkotása népszerű és érdekes. Az első részekben a mese és a mitológia elemei kerekednek történetté, a többi rész a történeti kutatásokon alapul.

Falvay Károly mitológiai meglátásai érdekesek. Nagyboldogasszony című hatalmas munkájában áttekintést ad a magyar mitológia legfontosabb témáiról. Magyar Adorján a mesék, a nyelvészet és a szokások témájában alkotott maradandót. „Az Ősműveltség” című munkája sok mesét is tartalmaz. Az egyik legnagyobb magyar gondolkodót tisztelhetjük Magyar Adorjánban.

Grandpierre K. Endre könyveiben kitűnő adatok tömegét közli. Grandpierre Attila szintén kiváló kutató, aki igen sok vallási és mitológiai tényről tájékoztat. Csomor Lajos a Szent Koronáról ír kitűnő tollal. Végvári József munkái igazi csemegét jelentenek az érdeklődők számára. Világlátása különleges, képes megjeleníteni őseink gondolkodását a világról és azt átadni részünkre.

Sok értékes könyv foglalkozik a különböző mitológiákkal. Ezekhez a kiadványokhoz óvatosan kell hozzányúlni, mivel ezernyi magyar adatot tartalmazhatnak, de csak értő szemmel juthatunk hozzá a magyar mitológiai csemegékhez.

Szabó György Mitológiai kislexikonja néhány mitológiát dolgoz fel. Magyar vonatkozásai rendkívül gyengék, ráadásul összemossa a magyarokat a finnségiekkel.

A Populart füzetek sorozatban kitűnő könyvek jelentek meg. Köztük krónikák és a magyar mitológiáról is egy egészen jó összeállítás. Mivel a tanulóknak szánták a szerkesztők a kiadványokat, ezért csak felső fokon lehet méltatni sikeres tevékenységüket. Úgy értve, hogy nem a szakspecialisták számára készült a mitológiai füzet, ellenben a célnak nagyon is megfelelt.

Robert Graves „Görög mítoszok” című munkája remekműnek tekinthető. A magyar Patai Rafael és Robert Graves közös alkotásának címe „Héber mítoszok”, amely szintén rendkívül magas színvonalú munka. Sz. A. Tokarev „Mitológiai enciklopédia” című munkája talán az eddig megjelent legjobb mitológiai összefoglalás. Magyar vonatkozásai azonban rendkívül szegényes színvonalúak. Egy magyar csoport hozzáírt több szócikket a finnugor fejezethez, nem csak sugallva a magyarok finnségi mivoltát.

Gerhard J. Belinger „Nagy valláskalauz” című munkája a magyar mitológiát alig veszi figyelembe. Lengyel Dénes ’Régi magyar mondák’ című könyve viszont nagy haszonnal forgatható. Jókai Mór ’A magyar nemzet története regényes rajzokban” olyan érdekes tényeket közöl, amelyek szinte teljesen kiestek mai tudásunkból.

Kitűnő könyvek foglalkoznak az egyiptomi, a kelta, a germán, a héber, az indiai, a görög és más mitológiákkal. Alaposan vizsgálva a könyveket, nagyon jelentős magyar hagyatékra bukkanhatunk bennük, ha nagy tudósaink eszmei alapján kutatunk.

Vannak újabb munkák is, amelyek a magyar mitológiával foglalkoznak. Bizonyára értékes adatokat tartalmaznak. Sok egyéb kezdeményezésről is hallhatunk, amelyeknek döntő részével erős fenntartásaink lehetnek. Különös újra értelmezések, történeti alapokat nélkülöző elképzelések jelennek meg, nem kis számmal, amelyekről gyaníthatjuk, hogy mind valamilyen idegen érdek szolgálatára létrehozott alkotás. Egyes könyvek nem is leplezik ártó szándékukat.

A magam részéről visszautasítom azokat a próbálkozásokat, amelyek nincsenek tudományosan megalapozva. Sajnos, rengeteg a nyelvészeti hamisító, akiknek egy része jóhiszemű, de még nem kellően képzett kutató, más része viszont idegen hatalmak által küldött ellenséges ügynök. Az ügynök státuszt betöltő hamisítóknak rendszerint megfelelő anyagiak állnak rendelkezésükre, hogy hamis írásaikat széles körben terjesszék. Ráadásul bizonyos anyagi haszonra is szert tehetnek a vásárlók megtévesztésével. Ők a megélhetési nyelvészek, a kifejezést egy baráti közösségben hallottam, de elismerem, nagyon találó.

Általánosan megfigyelhető az a tendencia, hogy a nemzetközi tudományos élet nem foglalkozik a magyar nyelvvel, a magyar mitológiával még kevésbé. Összefoglaló jellegű mitológiai művek a magyar mitológiára néha kitérnek, de mellékesként kezelik, olyan szellemi kincsként, amely nincs jelentős hatással az emberiség fejlődésére. Egyfajta sámánizmusnak jelölik a magyar mitológiát, vagy tűzimádásnak, amelynek valamilyen köze van Irán ősi kultúrájához. Irán alatt egyértelműen indoeurópaiakat, ezen belül perzsákat értenek. Mivel nincs valódi és jó magyar mitológiai összefoglalás, a külföldi szerzőkre semmi rossz nem mondható, mert csak onnan merítenek, ahonnan tudnak. De legalább Ipolyi Arnold munkáját ismernék, hogy legyen honnan meríteniük.

A magyar mitológia gigantikus kiterjedtségét rengeteg bizonyíték igazolja. A magyar nyelv a legfelsőbb bizonyíték. Aki igazán kutatja a magyar nyelvet, annak feltárul a csuda, és meglátja az igazságot. Az igazság lényege pedig az, hogy a mai magyar nyelv annak a hatalmas és csodálatos ősnyelvnek egyenes utóda, amely összezavarodott, és sok új hajtást hozott létre. Ez a nyelv Isten saját nyelve, amelyből keletkeztek az emberi nyelvek. Erre a tényre rengeteg bizonyíték van még az ókori szövegekből is, a jégkori írások pedig mind magyarul szólalnak meg.

Egy néphez egy nyelv tartozik, az ősnép, az Elsők Népe magyarul beszélt. Ez a nyelv magában hordozza az őskor számtalan tárgyi tényét, bizonyíték erejével, miszerint a magyar az ősnyelv, a mai nyelvek őse. Ahogy az egész emberiség egy csoportból származott, a magyarból, úgy az egész emberiség összes nyelve egy nyelvből származik, a magyar nyelvből. A szumer, óegyiptomi, etruszk és számtalan más régi nyelv magyar nyelv.

A nyelvészet a káosz terepe. A nyelvészek képtelenek rendet teremteni a nyelvészeti tudományokban, talán nem is akarnak. Mert minden kutatás abba az irányba mutat, hogy a nyelvek a magyar nyelvből keletkeztek. A nyelvészek nacionalista felfogása akadályozza őket a legegyszerűbb, és legfontosabb összefüggések felismerésében. Képtelenek, vagy nem akarnak olyan környezetben gondolkodni, mint amilyen környezet tízezer éve volt Európában. Mert az a régi környezet nem illik az indoeurópai nyelvekhez, de a magyar nyelvhez nagyon is! Félnek elismerni a magyarok elsőségét Európában? De még mennyire, hogy félnek.

Azt is ki kell jelenteni, a legnagyobb csudák a magyar nyelvben várnak a nyelvészekre. Nem kell elutazniuk más földrészekre, hogy csodákat lássanak, bár a Föld csodákkal telített bolygó. Az egész Föld megérthető a magyar nyelv alapján. Ennek oka, hogy egy felsőbb hatalom ragaszkodik a földi helyek, városok, természeti objektumok magyar nyelvű megnevezéséhez. Vajon mi lehet az alapja ennek a csodának? Nem a Tamana nyelvészet, annál sokkal magasabb rendű hatalom működik az emberek tudatában. Ez a hatalom, minden tekintetben végtelen, ragaszkodik a magyar nyelvű nevekhez egész bolygónkon.

A mitológiák vizsgálata arra a következtetésre kényszeríti a józan gondolkodókat, hogy az emberiség legfejlettebb mitológiái magyar eredetűek. Ennek a meglátásnak az a fundamentuma, hogy az istennevek magyar nyelvűek, a legtöbb név esetében. Minél ősibb korba megyünk vissza az időben, annál tisztábban jelennek meg a magyar nyelvű nevek az istenek között. Ennek pedig oka lehet. Mi az ok? Az ősi istenneveket magyar nyelvű emberek adták. Akik az egész Föld bolygót meghódították, bár a magyarok sosem hódítottak, hanem uralmuk alá vonták a földrajzi területeket.

Egységesen magyar eredetet mutat a szumer, egyiptomi, hatti-hettita, etruszk, hurri, ind, sémi, kelta, görög, latin, szláv, germán mitológia, nyelvileg is, hagyományokban is. Ez nem a véletlen műve. Ezen kívül azonban számtalan más nép mitológiája is magyar alapokról fejlődött ki, ilyen a kínai, japán, koreai, mongol, török, polinéz, maláj, khmer, maya, azték, inka, aymara és más mitológiák, a finnségiekkel együtt. Ez pedig csakis azért lehetséges, mert ezek a népek és nyelveik leszármazottai a magyar népnek és nyelvnek.

Ha Mu birodalma 25.000 éve létezett, akkor Mu magyar nyelvű népek által volt lakott. A magyar nyelv azt bizonyítja, hogy Mu valóban létezett és James Churchward angol kutató zseniális érzékkel látta meg az ősi kontinens és népei világa valódiságát. De Mu nem a Csendes-óceán területén volt egykoron. Atlantisz szintén magyar nyelvű ősi ország, illetve szubkontinens volt. Mu Ázsia közepe, Atlantisz Nyugat-Európa nyugati része, ez az igazság, sok magyar adat alapján.

Ősi magyar nyelvű területeinken a magyar mitológia az úr. Ezek a területek kiterjednek egész Európára, Ázsiára és Afrikára. Óvilági földségeken fejlődött ki a magyar nyelv, vagyis a magyar nép, akiknek számtalan utóda jött létre. Ebből az ősi magyar nyelvből fejlődtek ki a finnségi nyelvek, az indoeurópai nyelvek és sok más nyelv és nyelvcsoport. A nyelvi folyamatok pontosan felderíthetőek, hogyan lesznek a magyar nyelvből indoeurópai nyelvek. Továbbá sok más nyelvhez és nyelvcsoporthoz is fontos adalékokkal járul hozzá a magyar nyelv, segítve a nyelvek fejlődését, e nyelvek beszélőinek kultúráját. De közben a magyar nyelv alig változott, az írásos bizonyítékok ezt igazolják.

A magyar mitológia felderítését a magyar nyelv segítségével kell végrehajtani. A szavakat tudományos tényeknek kell tekinteni, bizonyító erejüket fel kell használni, és nem lehet a szavak bizonyító ereje mellett szótlanul elmenni. A tudatos hamisítókat pedig ki kellene űzni a nyelvészetből, de erre mostanság nem kerülhet sor. A csalók mélyen beépültek a nyelvészeti tudományokba.

A nyelv sosem hazudik, a nyelv mindig igazat mond. A mai nyelvkutatók, a hivatásos társaságok, igen gyakran elavult, rossz módszerekkel és súlyos előítéletekkel közelednek a nyelvhez, mint ezt a magyar nyelv esetében is teszik. A magyar nyelvet, amely a Föld alapnyelve, sokan igyekeznek az északi sarkkörön túlra űzni, ne is létezzen, ne zavarja posványos vizeiket.

A nyelvkutatás néhány száz év óta politikai hatás alatt senyved. A politika, amint tudjuk, megfojtja a tudományt, általában minden tudományt, de főleg a bölcsészeti tudományokat. A bölcsészeti tudományok a legvédtelenebbek a politikai agresszióval szemben. A politika, bármilyen irányból fejti ki hatását, csak károkat tud okozni a tudományokban. A politika az politika, a tudomány meg tudomány, mindkettőnek lehetőleg szabadnak kell lennie. A szabad társadalom erős társadalom, amelyik társadalom nem szabad, az gyenge.

A demokrácia olyan társadalmi forma, amelyben a tudományok virágoznak. Sok kiváló könyv jelent meg 1990 óta, amelyek részben, vagy egészben, a magyar mitológiával foglalkoznak. Sajnálatos, de sok munka nem megfelelő alapokon áll.

A magyar mitológia alapjai közül legfontosabb tehát a magyar nyelv. Rendkívül fontos továbbá a magyar írás, amelyet hun és székely írásnak is mondanak. Ez az írás 30.000 évesnél régebbi, rendkívül fontos bizonyítékokat tár elénk őseink életéről. A betűk önmagukban is jelentéssel bírnak, legtöbbjük mitológiai jelentéssel. A szintén hasonlóan régi magyar számírások további következtetések levonására nyújtanak lehetőséget. A magyar számnevek valójában istennevek. Még csak ennek lehetőségét sem pendítette meg a tudomány. Vajon miféle tudomány az, amely a legalapvetőbb ismeretekkel sem rendelkezik, egyetlen célja a hamisítás. Az a baj, hogy a magyar számrendszer névkészletét meghamisítják, ami önmagában is katasztrofális, de közben a többi nyelv számneveit is rosszul értelmezik. Ugyanis csak a magyar nyelvből érthető meg a többi számrendszer neve. Rendkívül fontos a régészet által feltárt bizonyítékok értelmezése. Közvetve a genetika tudománya is segíti tájékozódásunkat az ősi korokban. Az igaz, a genetika nem beszél istenekről, világképről, de azt képes megmondani, egy ősi emberlelet milyen néphez tartozhatott. Pont a genetika fedte fel, hogy Európa ősnépe a magyar, és az összes európai a magyaroktól származik. A mai magyarok 72 %-a közvetlenül a Nagy Népnek is nevezett ősnéptől származik, további 8 %-a pedig az ősnép első mutációjától. Ezt a népet még az Elsők Népe kitüntető címmel is illetik. Végül nagyon fontos a jelek, jelképek üzenete, amelyek számtalan mitológiai tényt tartalmaznak.

A vallás nem mitológia, de a mitológiával összefügg. Ezért a vallások tárgyalására nem kerül sor, de az istenvilágok magyar vonatkozásaira igen.

Óriási mitológiai anyagot tartalmaz a néprajz. A magyar néprajz öt kötetes kiváló összefoglalása teli van mitológiai tényezőkkel.

A következő fejezetek értelmezései saját kutatásaimat, saját meglátásaimat tartalmazzák. Többnyire olyan utakra megyek, ahol csak őseink jártak, sok ezer évvel ezelőtt. Aki velem tart, igazi csudák világába hatol. Olyan utakon fogunk járni, amelyek nehezek, kövekkel, akadályokkal megrakottak, de átjutva rajtuk, igazi csodák országába fogunk kerülni. Az Igazság fog előttünk ragyogni, aki vezeti lépteinket, de legfőbb támogatónk a Világegyetem Teremtője!

Mivel a mitológia egyik legfontosabb tényezője a név, ezért a nevekre mindenkor kifejezett figyelmet kell fordítani. Először is szó eleji nagy betűvel kell jelezni fontosságukat. Amint az angol nyelv is gyakran használja a nagy betűt a szavak elején, a német meg mindig, aszerint ebben az írásban (és máshol) is nagy betűvel illik írni nem csupán az istenek, hősök, természeti objektumok, stb. nevét, amit egyébként az Akadémia is úgy minősít, hanem az egyszerű szavakat is. A jobb érthetőség miatt, mivel a nevek részei, elemei hordozzák a valódi jelentést. Az egyszerű szavakban rejlenek gyakran a legnagyobb csodák.

Sajnos, ebben az írásban csupán a Bevezetést lehet felvállalni abba a csodálatos birodalomba, amelyet magyar mitológiának nevezünk (Bevezetés a magyar mitológiába). A nagyobb lélegzetű munka elkészítéséhez (Nagy magyar mitológia) több segítség kellene, de ezek hiányában is talán sikerül megvalósítani egy komolyabb valódi magyar mitológia megalkotását. Abban a reményben, hogy a szabadság légkörében új és ifjú kutatók tovább fogják fejleszteni a magyar mitológia lerakott alapjain kisarjadó csodákat. Ez a munka, a körülmények miatt, kevesebbre törekszik, ennek ellenére megpróbál jól áttekinthető képet adni a magyar mitológia szakaszairól, isteneiről, vallásharcairól, fejlődéséről és eszméiről. Biztos, hogy sok fontos téma kimarad ebből a Bevezetésnek nevezett műből, de a kimaradt témákat a nagyobb terjedelmű munkában majd lehetőleg be kell mutatni. Egyáltalán, miért kell két művet írni? Azért, mert talán a második munka, a kibővített és teljesebb, nem fog elkészülni, tehát legalább a Bevezetés megjelentethető legyen.

1. A Magyar Mythológia Alapzata